Részletek
Ajánlott mennyiség: napi 1 kapszula, lehetőség szerint az első főétkezés előtt fél órával. Érzékeny emésztőrendszer esetén két étkezés között.
Miért és hogyan működik a termék?
Amennyiben a szervezet jódellátottsága nem megfelelő, a jódigényes szervek között versengés indul meg.. A legtöbb esetben az elsőbbséget szinte mindig a pajzsmirigy nyeri, mivel az élethez nélkülözhetetlen hormonokat termel. Nem véletlenül vált a köztudatban a jód a pajzsmirigy nyomelemévé, holott általánosságban elmondható, hogy valamennyi hormon- illetve váladéktermelő mirigy jódigényes szövet.
A szervezetben azok a mirigyek és szövetek is használják, igénylik a jódot egészséges felépítésük és működésük fenntartásához, amelyek nem jódtartalmú váladékot/hormont termelnek, ilyenek például a:
Mellékvesék: jód hiányában csökken a stressztűrő képesség.
Herék: hormontermelésük és szöveti struktúrájuk fenntartása jódigényes.
Petefészkek: jódhiány esetében ciszták, ciklusproblémák, hormonzavarok jelentkezhetnek. A jód fontos az ösztrogénfajták kiegyensúlyozott termelődéséhez. De jódigényes közeg a méhnyálkahártya és a méhnyak is.
Mellek: a jódhiány a melleknél fibrocisztás emlőbetegségben, cisztákban, csomókban jelentkezhet. Szoptatás során a jódszükséglet sokszorosára emelkedik.
Idegrendszer: az agy-gerincvelői folyadékban nagy mennyiségben található meg a jód. Szerepe kiemelkedően nagy ezen a területen, élénkké teszi az idegrendszert.
Tobozmirigy: a jód hatására javulhat a cirkadián ritmus.
Máj: szabályozza a jód körciklust.
Hasnyálmirigy: a jód az inzulintermeléshez és vércukorszint szabályozáshoz járulhat hozzá azáltal, hogy a hasnyálmirigy működését és szöveti struktúráját támogatja, valamint hatással van az inzulinreceptorok működésére is.
Nyál és könnymirigyek: jód hiány esetében szem- és/vagy szájszárazság jelentkezhet.
Szív: az ingerület megfelelő terjedésében a jód- és szelén ellátottságnak kiemelkedő szerep jut.
Bőr: jódtelítettség esetén a szervezetben tárolt jód 20%-a a bőrben található, puhává, hidratálttá, vízállóvá teszi a bőrt. A jód gyorsíthatja a sérülések, vágások gyógyulási folyamatát. Jódhiány esetén az izzadságmirigyek nem tudják ellátni funkciójukat, elmaradhat az izzadás.
Gyomor-bél traktus: a jód fontos a nyálkahártya egészségének megőrzésében, a szekrétumok termelődésében. Jód hiányában sérülhet a gyomorsav termelés mennyisége.
Magzati fejlődés: a jódnak az idegrendszer megfelelő kifejlődésében és szelénnel együtt az apoptózisban (programozott sejthalál például az ujjak formálódásában) van szerepe.
